Érzelmek – egy kineziolgógia oldás margójára
Sokszor kerül szó kineziológia oldás közben az érzelmekről.
Hiszen általában a negatív érzelmekkel, a negatív gondolatokkal kapcsolatos feszültség oldódik egy-egy kineziológia oldáson. A találkozások alkalmával felszínre kerülnek a mélyben eldugott, feszültséggel terhelt érzelmek.
A kineziológus a beszélgetések során segít megfogalmazni, hogy hogyan érzek, mit érzek, érzek-e egyáltalán valamit egy adott helyzetben.
Vajon gyermekkoromban megtanultam-e kifejezni az érzelmeimet, vagy azt tanultam, hogy azokat jegelni, elnyomni kell, nem szabad őket kifejezni?
De hát azok vannak, muszáj velük foglalkozni. Vagy a felszínen vannak, vagy a felszín alatt, a mélyben lapulnak. És általában hatással is vannak a mostani gondolkodásomra, cselekedeteimre. Sőt, sokszor észrevétlenül ismétlődnek is, időről-időre, amikor egy adott szituáció bekapcsolja ezeket a régi mintákat. A kineziológia oldás során ezek az érzelmek elkezdenek felszivárogni, egyszer csak elkezdenek kopogtatni, ki szeretnének jönni a fényre, hiszen nem szeretik az elnyomást.
Emlékezhetek gyerekkoromra például úgy, hogy apám rosszul bánt velem.
Elhagyott, elhanyagolt, nem volt mellettem miközben felnőttem. Emiatt hordozhatom magamban a dühöt, a haragot, a sértettséget, szeretetlenséget, hiszen nekem ez fájt. Ezek mind-mind előtörnek a kineziológia oldások közben. Felnőtt fejjel nem érthetem, hogy miért bánt így velem, miért nem foglalkozott velem akkor, mikor kicsi voltam. Itt is vannak az érzések, érzelmek, amiket most már szavakba is tudok önteni. Kineziológia oldás során esetleg ömlenek is belőlem a sérelmek, fájdalmak, amelyek gyermeki énemet érintették.
De meddig akarom ezt magamban cipelni?
Rajtam áll a döntés, cipelem életem végéig, hagyom, hogy hatással legyenek rám, vagy másképpen határozok?
Nekem, vagy apámnak rossz, hogy nem tudom ezeket a régi érzelmeket elengedni? Azt gondolhatjuk, hogy ezzel apámat „büntetem”, de valójában így van ez? – Kérdezi sok esetben a kineziológus.
Tegyük fel, hogy itt a jelenben sikerül megérteni apámat, miért is tette azt, amit tett. De sokszor csak az elfogadás segíthet. Elhatározás kérdése, hogy megszületik-e bennem a szándék az oldódásra. Ehhez nyújt segítő módszereket a kineziológus: hogyan is tudom ezeket az érzéseket elengedni? Feloldható-e az elhanyagoltság, a sértettség, a fájdalom érzése bennem? Hogyan tudom magamat felszabadítani? A kineziológia oldás során a leggyengédebb módszereket használjuk, hogy az érzelmek egy biztonságos légkörben szabadulhassanak fel.
Az elengedés folyamata már el is kezdődött.
Elkezdődött azzal, hogy elhatározom magam, meghoztam a döntést. Sokszor kezdődik szembesüléssel a kineziológiai oldás. Innen már csakis a fény felé vezet az út, az elfogadás és a szeretet felé. Az, hogy az úton milyen segítőim, milyen eszközeim vannak, már teljesen egyedi, de a cél közös: a könnyebbedés, az érzelmek megélését megengedő kapcsolatok, a fejlődés, a megnyugvás és a harmonikus személyiség.
